Zalai borvidék

A szőlő és a kezdetek

Azt mondták az emberek, hogy nem normális, aki augusztusban szőlőt ültet. A helyiek szerint ez csak ősszel lehetséges. Apám a Kertészeti Egyetemen végzett tanulmányai miatt tudta, hogy lehet. Így majdnem egy évet nyert, mert őszre a vesszők szépen beérnek.

Fertődről Zalaszentgrótra

A szüleimmel 1977 áprilisában költöztünk Fertődről Zalaszentgrótra. Édesapám itt kapott állást az Állami Gazdaságban, mint főkertész, ahol meggy, alma és sárgabarack ültetvények voltak. Vas megyéből származott. A falujában, ahol éltek, az ő szüleinek is volt hegye. Már gyerekkorában kötődött a szőlőhöz, a szüleinek ő is besegített a munkákban. 

Zalaszentgrótra kerülve az Állami Gazdaság lehetőséget adott a fiatal szakembereinek, hogy kisebb területet vásároljanak. A legtöbben szőlőt telepítettek. Ezt a területet a régi öregek Bűnbányának hívták. Állítólag azért, mert a grófkisasszonyok ide jártak bűnbeesni. De lehet, hogy ez csak legenda, mi is csak úgy hallottuk. 

Nem volt hagyománya a vörösbornak

A mi családunk is vásárolhatott egy kb. 300-350 négyszögöles parcellát, amin apám elképzelése szerint GDC művelésű szőlőt telepítettünk, Zweigelt és Oportó fajtákat. Mindkettő kékszőlő. Itt a környéken nem volt hagyománya a vörösbornak. Az ültetvény fa támoszlopokkal készült, nagy sortávval, hogy traktorral művelhető legyen.

Időközben a helyi termelőszövetkezet az általuk korábban ültetett szőlőültetvényeket kezdte művelésre bérbe adni. Így aztán apám kivette a két hektáros tramini ültetvényt. Ez már egy régebbi telepítésű szőlő volt. A tramini ültetvény végében volt egy nagy boltíves pince is, amit szintén béreltünk. A bort fahordókban tartottuk. 

A nyolcvanas évek elején, talán 1981-ben vagy 1982-ben apám megvett egy körülbelül fél hektáros területet, ahova szintén szőlőt akart telepíteni. De ehhez már a szőlőoltványt a család maga állította elő. A konténeres szőlőoltvány abban az időben kezdett elterjedni. A családi házunk udvarán volt egy nagy fóliasátor, ott neveltük őket. Az oltástól kezdve a konténerek előállításáig mindent magunk csináltunk. Ugyancsak Zweigelt és Oportó fajtájú szőlő került az új helyre is. Csak a legjobb forradású szőlőket ültettük el. 

Az új területet ősszel mélyen felszántottuk, jól betrágyáztuk és tavasszal burgonyát ültettünk bele. Augusztus elején felszedtük, augusztusban már ültettük is a konténeres szőlőoltványt. A gyökérzetüket nem bolygattuk meg, a szőlő szépen földlabdásan került az ültetőgödörbe. Gyerekkorom óta részt veszek a szőlőművelési munkákban.

Augusztusban szőlőt ültetni

Még emlékszem, apám mesélte, hogy a csáfordi kocsmából csodájára jártak a mi szőlőültetvényünknek. A terület Csáfordon volt. Azt mondták az emberek, hogy nem normális, aki augusztusban szőlőt ültet. A helyiek szerint ez csak ősszel lehetséges. Apám a Kertészeti Egyetemen végzett tanulmányai miatt tudta, hogy lehet. Így majdnem egy évet nyert, mert őszre a vesszők szépen beérnek. 

Ez a szőlő is, mint a Bűnbányai szőlő, GDC művelésű volt. Két szőlőtőke volt egymás mellett, 1-1 méter távolságra egymástól. Abban az időben még nem voltak a kóracél tartályok, az összes szőlőt fahordóban érleltük. A faluban annak idején, télen, mindig borversenyeket tartottak. Ezeken apám is szívesen részt vett, jó eredményekkel, arannyal és ezüsttel.

A szüretre mindig nagy izgalommal készültünk. Abban az időben még csak kézi szedés volt. Kora reggel kiterítettük a szüretelő ládákat. A nagy sortávolság miatt befért a traktor. Így a szedőknek nem volt más dolguk, csak a szőlőt levagdalni. Ez a kékszőlő esetén nyilván könnyebb, mint a fehér szőlőnél. A levelek között jól látszottak a vörös fürtök. Aztán újra jött a traktor, a férfiak rakták fel a pótkocsira a tele ládákat.  

Akkoriban szinte mindenkinek volt szőlője, így egymást segítettük szüretkor. Sokszor 20-25, vagy még ennél több ember is kellett ahhoz, hogy egy nap egy-egy területtel végezhessünk.  Ilyenkor természetesen a borosgazda gondoskodott az ebédről, innivalóról, a napközben kínált pogácsáról, vagy kalácsról.

ha teszett írAsunk

Íratkozzon fel! Legközelebb házhoz jön a történet!

Kapcsolódó írásaink

Dóka Éva szüretel

Találkozások I.

Éva és a szőlő vagy a bor? Éva, aztán szőlő, majd bor. Éva szőlővel és borral. Bor Évával szőlőből. Éva borral a szőlőben. Szőlőből bor Évával.

Dóka Éva és Tarsoly Róbert borász

Találkozások II.

Az ominózus májusfaállítás után, amikor megkezdte hadműveletét, jócskán volt mit lerombolni bennem. Végül sikerült elhitetnie, a világon nincs még egy ilyen ember, akire nekem akkora szükségem lenne, mint Őrá.