Zalai borvidék

Összhangban a természettel

“Termesztéstechnológiánk fő vezérelve az integrált szemlélet, vagyis az önmérsékleten alapuló, a mennyiség helyett a minőséget…”

Aki kicsit is ismeri a szőlőt, tudja, hogy fantasztikus növény! Lián természetéből adódódóan állandóan küzd, halad, mindig előre, mindig a fény felé. Amikor az ember felismerte, hogy gyümölcse, és az abból készült bor micsoda ajándéka a természetnek, hamar ráébredt, hogy ha ezeket a kincseket élvezni akarja, alakítania kell a tőkéket. Művelni kell a szőlőt, a szó nemes értelmében. A szőlőtermesztés története során a módszerek folyamatosan változtak, a szőlősgazdák keresték az „egyezséget” a növénnyel. Miközben igyekeztek biztosítani az optimális fejlődéshez szükséges feltételeket, fontos szempont volt, hogy a bogyók minősége és mennyisége is a kívánt céloknak (gyümölcs vagy bor) megfelelően alakuljon. Így, ahol a szőlő és az ember is megtalálta a számítását, kialakultak a borvidékek; sőt, a szőlő amellett, hogy tájalkotó és környezetformáló növénnyé vált, különleges helyet vívott ki magának az emberiség művelődéstörténetében is, kultúránk fontos része lett.

Ökológiai megközelítés a szőlőművelésben

A szőlő és művelője kapcsolatából nem szabad azonban kihagynunk a környezetünket és a természet örök körforgását. Meggyőződésünk, hogy szőlőt művelni is csak felelős hozzáállással szabad. Szőlő- és bortermelésünk minden fázisában törekszünk a természet összhangjára és védjük értékeit. 

Mindennapi termesztési gyakorlatunkban ezen alapelvek mentén tervezzük a szőlészeti munkákat. Büszkék vagyunk arra, hogy ahol elhivatottságunknak köszönhetően most szőlőink díszlenek, telepítéseink nélkül valószínűleg özönnövények borítanák a domboldalakat.

Termesztéstechnológiánk fő vezérelve az integrált szemlélet, vagyis az önmérsékleten alapuló, a mennyiség helyett a minőséget előtérbe helyező, a környezet és az egészség védelmét maximálisan szem előtt tartó, a biológiai sokféleséget és a természeti erőforrásokat megőrző szőlőművelés és borkészítés. Ehhez elengedhetetlen a kellő szakmai ismereteken alapuló ökológiai megközelítés a termesztéstechnológiai elemek mérlegelésénél, kiválasztásánál. Szőlőink védelme érdekében elkerülhetetlen a növényvédő készítmények használata, de ezt minden esetben a fenti elveket követve, gondos előrejelzés alapján, a károsítók természetes ellenségeit kímélő és segítő módon végezzük.

Szőlőnemesítés – a vegyszermentesség jegyében

A borfogyasztók által leginkább kedvelt borok túlnyomórészt olyan szőlőfajtákból készülnek, amelyek többé vagy kevésbé fogékonyak a kórokozók, kártevők károsítására. Éppen ezért sikeres termesztésük érdekében ezeket a károkat meg kell előznünk. A hangsúly a megelőzésen van, így a legkisebb a védekezés környezetterhelése. A tudomány is elkötelezett azonban a környezet kímélése iránt, ezért a szőlőnemesítői munka világszerte olyan fajták nemesítésének irányába halad, amelyeket minőségi kompromisszumok nélkül, de mégis kis vagy éppen nulla környezetterheléssel lehet termeszteni. Két irány körvonalazódik ebben. Egyrészt az Újvilág szőlőnemesítőinek kezében ott a géntechnológia (az EU-ban egyelőre tilos GMO szervezeteket termesztésbe vonni), amelynek segítségével már bizonyított világfajtákba vihetnek be olyan géneket, amelyek az egyes betegségekkel szemben ellenállóvá teszik a fajtát. Egy lisztharmatnak ellenálló Chardonnay például jelentősen csökkentené a termesztési kockázatokat és gazdaságosabb, valamint növényvédőszer-mentes termesztést tenne lehetővé amellett, hogy a fajta értékei ugyanúgy élvezhetőek lennének a borban. Más kérdés, akarjuk-e azt, hogy ilyen természettől idegen módszerrel, mint a géntechnológia, valósítsuk meg a környezetkímélő szőlőtermesztést?

A másik út a hagyományos nemesítési eljárások folytatása, amelyek az utóbbi időben biztató lendületet vettek. Itt a nemes szőlőket olyan, természetes más szőlő fajokkal vagy fajtákkal keresztezik, amelyek amúgy is ellenállóak a betegségekkel szemben. A probléma ezekkel régebben az volt, hogy a természetüknél fogva ellenálló, vagyis rezisztens fajták termésének minősége nem érte el a bevált nemes fajtákét. Manapság ez a tendencia már biztató irányba látszik fordulni, így van remény arra, hogy a közeljövőben több olyan fajta is megjelenik a köztermesztésben, amelyek csökkentett növényvédelemmel sikeresen termeszthetők, és a belőlük készült bor minősége is meggyőzi majd a fogyasztókat arról, hogy ez egy jó irány. 

Felismerve, hogy minél előbb szerzünk tapasztalatokat az új, perspektivikus fajtákról, annál előbb tudunk vegyszermentes ültetvényt létrehozni. 2020-ban telepítettünk fél hektárt, olyan, a keszthelyi egyetemi műhelyből származó kísérleti fajtajelöltekkel, amelyek borainak minősége felvette a versenyt a már ismert nagy fajtákéval. Bízunk benne, hogy a fajták közül néhány nálunk is bizonyítani tud, megadva a lehetőséget a kompromisszum-mentes organikus szőlőtermesztésre.

ha teszett írAsunk

Íratkozzon fel! Legközelebb házhoz jön a történet!

Kapcsolódó írásaink

Zalai borvidék dűlői

Hihetetlen élmény borászkodni!

A derítések, szűrések egyik alkalmával Tarsoly Róberttel, a zalai Dóka Éva Pincészetének borászával beszélgettünk a 2020-as évről. A fehérborok szépen alakulnak, borászati szempontból összességében jó évjáratnak bizonyult a tavalyi év.

A gépi szőlőszüret gyakorlati tapasztalatai

A Zalai borvidék meghatározó, közel 30 hektáros borászatában, a Dóka Éva Pincészetében a 2007/2008-as szezonban állt munkába először szüretelőgép. Az első gépi szüret euforikus, semmihez nem hasonlítható érzés volt.